Az esküvő alatt a menyasszony hirtelen megjegyezte, hogy valami mozog a ruhája alatt: óvatosan felemeltük a nehéz ruhát, és valami ijesztőt láttunk ott 😱😱
A ceremónia alatt minden vendég nagyszerűen érezte magát: a terem tele volt tánccal, nevetéssel, koccintó poharakkal és örömteli kiáltásokkal. Úgy éreztem, hogy a nap tökéletes – az a pillanat, amiről egész életünkben álmodunk. Megfogtam a menyasszony kezét, és egymás mellett ülve néztük a vendégek táncát.
És hirtelen, az egész öröm közepén a menyasszony lehajolt, és halkan megkérdezte:
„Valami mozog a ruhám alatt.”
Eleinte nem is értettem, mit mond. Ránéztem, és nevettem, azt gondolva, hogy megint csak viccel, hogy oldja a hangulatot.
„Mi van, kedvesem? A lábaid?” – viccelődtem, hangosan nevetve, felhívva ezzel a vendégek figyelmét.
De a nevetés hamar elhalt. A menyasszony olyan komolyan nézett rám, olyan rémült arccal, hogy rosszul éreztem magam.
„Nem viccelek. Valami tényleg van, és nagyon félek” – mondta halkan, miközben gyengéden szorította a kezemet.
Próbáltam megnyugtatni:
„Talán fáradt vagy. Talán csak képzeled…”
„Nem” – szakított félbe. „Tényleg érzem. Valami van. És mozog.” Megdermedtem, nem tudtam, hogyan reagáljak. Aztán rájöttem: meg kell néznem. Óvatosan segítettem felemelni a nehéz, többrétegű ruhát, és amit láttunk, az tényleg sokkoló volt. 😱😱 Folytatás az első reakció után 👇👇
Pont a szövetréteg alatt, a tüll és a csipke között, egy kis kígyó tekergőzött. Egyértelmű volt, hogy nem fog támadni; valószínűleg véletlenül került oda, talán a virágokkal vagy a ruha előkészítése közben.
A menyasszony felkiáltott és hátralépett, de sikerült visszatartanom, hogy ne essen el. A vendégek észrevették a zajt, és többen odasiettek.
Abban a pillanatban, mintha észrevette volna, hogy valaki meglátta, a kígyó gyorsan elcsúszott, és a terem ajtaja felé kanyarodva tekergőzött a földön.
A zene elhallgatott, a nevetés megszűnt, és mindenki meglepetten és rémülten nézte, ahogy a kis vendég „elhagyja” az esküvői termet.
Szerencsére ott volt valaki, aki értett a kígyókhoz. Megnyugtatta a társaságot, és elmagyarázta, hogy egy ártalmatlan kis kígyóról van szó, ami véletlenül került oda, és nem jelent veszélyt.
De ez nem könnyítette meg a menyasszony dolgát: a következő egy órát remegve töltötte, és megtagadta az ünneplés folytatását. Végül meggondolta magát: levette az esküvői ruháját, és kényelmes nadrágot vett fel.
Azóta feleségem új szokást vett fel: minden sarkot átvizsgál, és mindig óvatos a hosszú szoknyákkal.
