Egy ötéves gyerek erős fülfájásra panaszkodott, és biztos volt benne, hogy valami van benne: az orvos megvizsgálta, és rémülten kiáltott fel.
Aznap reggel a ház tele lett sikolyokkal — az általában nyugodt és mosolygós ötéves gyerek olyan hangosan üvöltött, hogy a szülők halálra rémülve rohantak a szobába. Az ágyon ült, a fejét a kezébe temetve, és sírt, miközben a tenyerét az oldalára szorította.
— Anya, valaki bent van! — zokogta. — A fülemben mozog!
Az anya megpróbálta megnyugtatni a fiát, azt gondolva, hogy talán csak képzelődik. De a gyerek nem hagyta abba a sírást, panaszkodott, hogy valami mozog a fülében. Az apa elsápadva, gondolkodás nélkül beszállította az autóba a gyereket, és rohantak a legközelebbi kórházba.
A sürgősségin az orvos először megpróbált nyugodt maradni. Röntgenfelvételeket készítettek — nem találtak semmi gyanúsat. Az orvos még azt is feltételezte, hogy a gyerek egyszerűen nem akar óvodába menni, és színleli a fájdalmat. De a gyerek, félelemtől remegve, könyörgött:
— Kérem, doktornő, vegye ki! Mozog…
A nő egy zseblámpát vett elő, óvatosan megdöntötte a gyerek fejét, és belenézett a fülébe. Az arca azonnal elsápadt. Hátrálni kezdett, és sikoltott — meglepetés és rémület vegyesen.
A hallójáratban valami mozgott: kis fehér lárvák tekeredtek, kapaszkodva a bőr falába.
A szülők sokkolva álltak, nem hittek a szemüknek. Azonnal hívattak egy fül-orr-gégész szakorvost, aki mikroszkóp alatt óvatosan eltávolította néhány lárvát, majd speciális oldattal kiöblítette a fület.
Kiderült, hogy a gyerek nyáron a verandán aludt el, és éjszaka egy légy körözött körülötte. A rovar a hallójáratba rakta le a petéit, ahol a meleg és a páratartalom tökéletes környezetet teremtett a kikeléshez.
A beavatkozás után a gyerek gyorsan felépült, de az anya sokáig megdöbbent maradt — gyötörte a gondolat, hogy eleinte nem hitt a fiának.
Azóta, amikor a gyerek panaszkodik, az anya már nem vitatkozik és nem bagatellizálja a dolgot. Már tudja, hogy még a leghihetetlenebb dolog is lehet igaz.
